| |
|
|
Fürdö
|
|
|
A város az északról a Korponai fennsík, délről a Börzsöny szegélyezte festői szépségű völgy ölén, az Ipoly két oldalán terül el.
Az első írásos említés Ipolyságról a 13.századból való egy IV.Béla által kiadott oklevélben, ahol a telepulést SAAG néven említik. Ipolyság ebben az idoben Hont vármegyéhez tartozott, amelynek akkori székhelye Hont vára volt.
|
|
Ipolyság kozigazgatási szerepének kezdete valójában a premotrei rend tevékenységének idopontjával fugg ossze. A rend tagjai az 1238 koruli idoben Márton bán által alapított kolostorban végeztek foként egyházi, de mint hiteles hely, világi szolgáltatásokat is. Keletkezése óta a torok megszállás idejéig fontos szerepet toltott be mint hiteles hely /kozépkori notariátus - locus exedibilis/ nemcsak Hont vármegye, hanem a szomszédos megyék számára is. Egyházi anyakonyvet 1657-tol vezettek, világi /civil/ anyakonyv csak 1896.ban volt bevezetve. Ipolyság várossá fejlodésének jelei Zsigmond király uralkodása alatt mutatkoztak, amikoris a király 1405-ben vásárnapi joggal, majd két évvel késobb pallos joggal is felruházta a telepulést. Vámszedési joggal Ipolyság már 1266-tól rendelkezett.
A torok megszállás ideje alatt a 16. század felétol Hont vármegye nem rendelkezett állando székhellyel, így uléseit tobbnyire Selmecbányán, Báton, Szebellén, Ipolynyéken vagy Korponán tartották. A vármegye székhelye 1751- tol Kemence kozség lett, azonban amikor 1806-ban leégett a kemencei megyeháza, Hont vármegye székhelyét Ipolyságra helyezték át. Ipolyságnak ez a dontés rangot adott és elosegítette a telepulés gazdasági, társadalmi és kulturális fejlodését. A város a vármegye kozigazgatási kozpontja lett. Felépult az új megyeszékház, amit 1857 adtak át rendelkezésének. 1848 -tól a vármegyéket megye elnevezéssel helyettesítették.
Az osztrák-magyar kiegyezést után az 1867-es év bizonyos változásokat hozott Hont megye kozigazgatási és teruleti elrendezésében. Az eddigi négy járással rendelkezo megye ot járás teruletét tudhatta megáénenak a kovetkezo járási kozpontokkal: Ipolyság, Korpona, Nagycsalomja, Bát és Szob. A járások jelentosége kitúnik a megyék kozigazgatási szerepének alapelveiból. A megye legmagasabb rangú tisztségviseloje a foispán volt. Ot az uralkodó nevezte ki ebbe a tisztségbe. A megye legfobb kollektív szerve a megyei kozgyúlés volt, amely évente négy alkalommal ulésezett. Az uléseket az alispán vezette, aki a megye legmagasabb választott kozméltósáda volt. A megyei kozgyulés határozatainak tulajdonképpeni végrehajtói a járási hivatalnokok voltak, akik felettese a főszolgabíró volt. Ez a kozigazgatási jogkori elosztás alátámasztja az akkori járások szerepének fontosságát. Ez az időszak Ipolyság eddigi fejlődésében a legjelentősebbek közé tarozik.
|
|
|
|
|
A monarchia szétesése és a Csehszlovák koztársaság létrejotte 1918-ban megmutatkozott a megyék teruleti átrendezésében is. A trianoni szerzodés aláírásával 1920 július 4-én Hont megye két részre szakadt. Nagyobb része Csehszlovákiához esett, a kisebbik terulet pedig Magyarországhoz. Ipolyság ezzel határvárosként Csehszlovákia része lett. Megmaradt viszont Hont megye székhelyének, egyúttal mint az ipolysági járás kozpontja is egészen 1923 január 1-ig, a kovetkezo adminisztratív és teruleti reform bevezetéséig. Ettól a naptól aztán Ipolyság megszunt megyei, ill. járási székhelyként létezni.
A kozigazgatás megyei rendszerének utolsó fejlodési szakasza 1919 és 1922 kozott valósult meg. A 310/1922 sz. kormányhatározattal a torténelmi 16 megyét 6 úgynevezett nagymegye váltotta fel. Ipolyságot a Zólyomi nagymegyéhez csatolták a járás székhelye pedig Korpona lett. Kozigazgatásilag a városban csak a korponai járási hivatal kirendeltsége /expozitúra/ maradt meg. Ez a rendszer 1927-ig mukodott, amikor aztán egy újabb kormányrendelettel a megyék végleg megszuntek, helyuket pedig a keruleti kirendeltségek foglalták el. A megyei tiszségviseloket járási vezetok váltottál fel, akik a kerulet irányítása alá tartoztak. A muncheni egyezmény alapján 1938-ban Ipolyságot ismét Magyarországhoz csatolták. A II.világháború után a nagyhatalmak 1945 augusztásában a trianoni szerzodés által meghatározott határok visszaállításáról dontottek, így Ipolyság újra Csehszlovákia része lett.
|
|
Ebben az idoszakban alakul ki a kozigazgatás intézményi rendszerének új formája, a nemzeti bizottságok érája, minek kovetkeztében Ipolyságon is megalakult a Helyi Nemzeti Bizottság. Folyamatosan megalakultak a város további intézményei is mint pl. a Városi Kozmúvelodési Kozpont a Muszaki Szolgálatatások Uzeme és a Városi Konyvtár.
Városunk továbbra is a korponai járáshoz tartozott egészen 1949 január 1-ig, amikor Ipolyság ismét járási székhely lett. Ez az idoszak 1960-ig tartott. Azóta a város képviseloinek a mai napig sem sikerult visszaállítani az Ipolyságot méltán megilleto járási székhellyel járó rangját.
Politikai dontések kovetkeztében a nyolcvanas években sor kerult a kisebb telepulések osszevonására, ill. azokat egy nagyobb kozséghez vagy városhoz csatolták. Ennek a folyamatnak a kovetkezménye, hogy 1980-ban Ipolysághoz csatolták Gyerk és Pereszlény kozségeket, majd 1986-ban Temagot is. A rendszerváltozás után 1998-ban Gyerk újra onállósult.
|
|
A társadalmi berendezkedésben, így a kozigazgatásban is lapveto változás állt be 1989-ben az ún. bársonyos forradalom kovetkeztében. A 369/1990 sz. torvény értelmében megszúntek a nemzeti bizottságok és megalakultak az államigazgatás átalakított szervei, a városokban és a flavakban pedig az onkormányzatok veszik kezukbe a telepulések irányítását. Az elsó, igazán szabad választásokban városunk polgárai megválasztották a városi képviselotestulet tagjait valamint a város polgármesterét. Városunk polgármestere Dr.Zsolnay Erno lett, akit a polgárok az elkovetkezo választásokban 1994-ben és 1998-ban is újraválasztottak. Az onkormányzatokrol szóló torvény értelmében létrejott a városi hivatal, mint a képviselotestulet és a polgármester végrehajtó szerve. Megalakultak továbbá az onkormányzat további szervei is, mint a városi tanács és az onkormányzat szakbizottságai. Az 1990-ben végrehajtott kozigazgatási reform keretében megalakultak a járási hivatalok mellett múkodo korzeti hivatalok. Ipolyság a lévai járás korzeti hivatalának székhelye lett. Ipolyság adott otthont a járási munkaugyi hivatal kirendeltségének és az adó hivatalnak is. 1996-ban egy újabb kozigazgatási és teruleti reform kovetkeztében újabb járások alakultak, számuk 79-re nott. Ipolyság és a vonzáskorébe tartozó telepulések jogos kérését a járási székhely visszaállításáért városunkban az akkori kormányzat nem akceptálta.
Jelenleg a kozigazgatási és teruleti reform elokészítésének újabb szakaszát éljuk. A torvényalkotók a járási és keruleti hivatalok megszunését javasolják az onkormányzatok jogkoreinek bovitésével és a másodfokú kozigazdatási intézmények kialakításával.
A harmadik évezred kuszobén Ipolyság egy fejlett, demokratikusan és haladó szellemben gondolkodó polgárokkal rendelkezo város, akik képesek és felkészultek - mint ezt már elodeink is bizonyították az elmúlt évezredben - hogy városuk sorsát saját kezukbe vegyék.
|
Prosím vykona zmenu vo funkcii primátora mesta ahy - nový primátor: Ing. Ján Lőwy, počet obyvatežov 8071
|
|