| |
|
|
Elemek fellobanása müalkotás (jelképezi az összefogást az árvíz idején)
|
|
|
Gúta az Alsó-Csallóköz legnagyobb városai közé tartozik. A Vág és a Kis-Duna találkozásánál fekszik a Dunamenti síkságon.
Már egy 1268-ból származó okmány említi a települést Kis-Gúta néven, de a történelem során néhány névváltozáson ment keresztül (Ó-Gúta, Nagy-Gúta, Gutta), utoljára 1948 augusztusában.
A várost kétszer emelték városi rangra. 1551-ben egy V. László által kiadott okmányban Gutta már kisvárosként szerepel.
|
|
A település határában állt a Békavár, egyes források szerint eredeti neve Békevár, amelyet 1349-ben Mária királynő építtetett.
A római katolikus templom 1724-25-ben barokk stílusban épült a régi gótikus templom helyére, amelyet tűzvész semmisített meg.
A várost több mint 700 éves fennálása során sok elemi csapás érte ( tűzvész, árvizek), melyek közül a legpusztítóbb az 1965-ös árvíz volt. Az addig kizárólag mezőgazdasági település fokozatosan az észak-keleti Csallóköz ipari központjává vált.
|
|
1967. október 14-én Csehszlovákia legnagyobb mezővárosát másodszor emelték városi rangra.
A Kis-Duna öreg medrében horgonyzó hajómalom eredeti minta alapján készült, és Szlovákiában egyetlen ilyen műemlék a maga nemében. Az építményben múzeum található, amely a régi vízimalom működési technikáját hivatott bemutatni. A csodálatos természeti környezetben lehetőség van táborozásra, étkezésre és különböző rendezvényekre, iskolázásokra, pl. környezetvédelmi iskolázás. A malomhoz a Kis-Dunán át vezető híd Európa leghosszabb fedett fahídja. A Kis-Duna holtága ideális csónakázásra, horgászásra.
A néphagyományok közül egyedül a pünkösdi sortáncjárás maradt fenn.
|
|
A városban számtalan szálláslehetőség adódik, és érdemes megkóstolni a helyi ételspesialitásokat.
|
|