Gabčíkovo

Bős (Gabčíkovo) csallóközi nagyközség, lakosainak száma 5000 fő. Fontossága az utóbbi években jelentősen megnövekedett. A község határa a Csallóköz közepén terül el, a Duna mellett. A kora római korból eredő temetője is bizonyítja, hogy már akkor lakott hely volt, és később a határánál húzódott a híres Limes Romanus. Svannak a szláv-avar kori temetőből származó régészeti leletei is.
A Duna bal partján elterülő síkságon keletkezett településről az első dokumentumok igen régiek: az először 1102-ben említett Beys községnév 1262 és 1274 között több oklevélben előfordul. Nevéből következtetve besenyő település lehetett. Egy 1270-es keletkezésű oklevél így említi: "Beus, terra jurisdictionis Reginalis".
Ez a hajdani besenyő település 1264-től az Amadék birtokába került, amikor a család a községet adományul kapta IV. Béla királytól. Az Amade család a Guth-Keled nemzetségből származik, őse comes Homodeus de gre Gutkeled. A család származása megszakítás nélkül levezethető egy bizonyos Lőrincztől, aki II. András királlyal járt a Szentföldön. A helységnév 1345-ben Böősi Máté nevében is szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékében Bess néven említették.

1380-ban Lothardus de Böős királyi megbízott nevében fordul elő; 1398-ban pedig Beus alakban írták.
A község jelentősége a 15. században nőtt meg, amikor az Amade család ide helyezte Várkonyból birtokai központját. Mátyás király 1468. szeptember 27-én hetivásárok tartására adott jogot a községnek. Amade László az 1553. évi összeíráskor 23 porta után adózott. Egy 1796-ban kiadott könyv szerint Böős már mezőváros, és egy 1851-es kiadású mű is mezővárosnak említi. Az Amade család 1845-ben férfiágon kihalt, és a bősi birÜchtritz-Amade nevet használták. A legújabb korban (1945-ig) a legnagyobbtokrészt a báró Üchtritz család örökölte.
1849-ben, a szabadságharc idején Bős határában ütközet zajlott le. 1851-ben "Böős mezővárost" 2001 katolikus, 16 zsidó, 7 evangélikus és 3 református személy lakta. 1861-ben tűzvész pusztította a falut.

Antiochiai Szent Margit római katolikus templom

1880-ban 2228, 1900-ban 2715, 1921-ben 2903, 1930-ban 3101, 1941-ben 3410 és 1995-ben 4948 lakosa volt a községnek. Később az összevont birtokosok az Üchtritz-Amade, Nagy, Katona és Szikora családok voltak a községben.
Szüntelenül keressük, kutatjuk a községünk múltjával kapcsolatos okmányokat. Elkészült a Bős (Gabčíkovo) történelmi múltját feltérképező monográfia.
1995. június 25-én avatták és szentelték fel ünnepélyesen Bős címerét és zászlaját. Ekkor lett a község díszpolgára Habsburg Otto.

A bősi (Gabčíkovo) termálfürdő tárt karokkal várja a kirándulókat. Mindenkit ki a mi vendégszerető községünkben akar pihenni, regenerálódni, szórakozni. Gyermekeink számára lehetőséget kínál a nyári szünidő kellemes és főleg biztonságos eltöltéséhez.

A népi hagyományokat őrzi úgynevezett falumúzeumunk. Községünkben évről évre, a Csemadok helyi szervezetének égisze alatt, megtartjuk a hagyományos dal- és táncünnepélyt. Megünnepeljük továbbá a nemzetközi szövetkezeti napot, Szent Flórián napját és a hagyományos bősi búcsút is.

Határainkon túl is népszerű a Csallóköz Birkózó Nagydíja.